A nyári tábor színpadáról a stadion deszkájáig – Durkó Heléna interjú

Durkó Heléna Láthatatlan című lemezének bemutató koncertjén a belépőjeggyel együtt mindenki megkapta az énekesnő első nagylemezét is ajándékba. A teltházas Akváriumban a mezítláb fellépő Helénát csillogó szemű hallgatóság fogadta. Nem titok, a Jóisten az énekesnőnek nemcsak kivételes hangot és bájos külsőt, hanem valóban szép lelket is ajándékozott.

szöveg: Polgár Ágnes, Muzslai-Bízik Bencze • fotó: Sebestyén Gábor

Helénával az interjú kedvéért kétszer is találkoztunk. Először a koncerten, majd egy kávézóban, ahol rendhagyó módon ketten interjúvoltuk meg az énekesnőt, sőt egyikünk hatéves gyermeke is jelen volt. Heléna autóval érkezett, és türelmesen várt ránk, mert mi sajnos késtünk. Már tizenhét éves kora óta vezet:
– Emlékszem, még egészen kicsi voltam, amikor már alig vártam, hogy végre lehessen jogosítványom, és elkérhessem édesanyám vagy édesapám autóját. Leginkább azért, mert nagyon nehéz volt a nagy gitárral, sok kottával tömegközlekedéssel eljutni a próbákra.
Ahogy a finom kávé mellett hallgattuk őt – Heléna tejjel, nagy bögréből szereti a feketét –, elsőként az derült ki róla, hogy az Úr segítségével olyan erős motivációt tud magából előhozni, hogy semmi nem állíthatja meg, határozzon el bármit is. Így dolgozott a következő lemeze megjelenésén, és így készült a 2016. február 28-ai nagykoncertjére is. A lemezbemutatón bepillantást kaphattunk a dalok születésébe, illetve az énekesnő életébe is, aki azzal bátorított bennünket, hogy Isten mindig és mindenhol mellettünk van, akár elborít minket a hullám, akár éppen megszelídítve lovagolunk a hátán. A közönség soraiból egy fiatalember így nyilatkozott: „Azok az énekek a legjobbak, amelyek a fájdalmak, nehézségek, könnyek között, őszinte bűnbánó szív mellett születnek. Ezek nemcsak az érzelmekre hatnak, hanem nagyon mélyen érintik az embert. Heléna dicsőitése pontosan ilyen, ezért éreztem különlegesnek és bátornak.”
Az énekesnő nagyon szerényen beszél önmagáról. Pedig hosszú utat tett meg ezért a sikerért, s mint minden embernek, neki is „megvan a maga a keresztje”, amiről nem faggatjuk őt tovább. Mesél arról a burokról, amiben felnőtt, hogy mennyire hálás az alapokért, amelyeket otthonról kapott, a szüleitől, amelyek szilárdan gyökereznek a szívében:
– Nyilván van szabad akaratom, és dönthettem volna másképp is, de már nagyon fiatalon megtapasztaltam Istent, s azóta a hozzá való ragaszkodásom nagyon mélyen a szívembe íródott. Kitörölhetetlenül.

Arról is kérdeztük, hogy vajon a zene segíti-e őt olyankor, ha fájdalom költözik a szívébe. Amint mondja, a zenélés önmagában nem gyógyítja a lelkét, nem tudja őt megtartani. Mi több, a zenét csak egy eszköznek tartja: – Nem az szokott történni, hogy leülök zenélni, és megnyugszom. Inkább imádkozom, csendességben vagyok, elmélkedem, és közben jönnek a dalok, ami igazából csak egyik gyümölcse az Istennel való kapcsolatomnak.

Heléna tizenhat évesen a Debreceni Nyári Dicsőítő Iskolában lépett fel élete első dalával a dalversenyen. Már ott úgy érezte, nem ő a lényeg, hanem Isten, hangja így egyenesen hozzá is szállt fel, és elnyerte a zsűri tetszését is. Az elismerés díja egy kislemez volt. Azóta eltelt hat év, és már az első nagylemezével büszkélkedhet. De a motiváció ugyanaz maradt, hangsúlyozza: – Amikor dicsőítőként
vagyok a színpadon, mindig azért imádkozunk a csapattal, hogy mi, tűnjünk el, az emberek ne minket lássanak, hanem rajtunk keresztül Istennel találkozzanak. A dicsőítés nem rólunk szól!

Őszintén beszélt nekünk a szereplési vággyal való küzdelméről is, amit az évek során le is győzött: – Sokszor tudatosítottam magamban, hogy csak egy eszköz vagyok, akinek Isten hangszálakat adott. Semmivel sem nagyobb az én szerepem a hang- vagy fény technikusénál, hiszen ez egy közös munka. Hálás vagyok, hogy Isten kimunkálta bennem az alázatos szívet, mert ez nem mindig volt jellemző rám. Ám az elmúlt években többször kerültem olyan helyzetbe, amelyben csak Istenre számíthattam, és megtanulhattam, hogy mindenem tõle van. Hálásnak kell lennem
a tehetségemért is.

Kíváncsiak voltunk, hogy állandó jellemzője-e az alázatos szív, vagy azért időnként még előtörnek a régi érzései? Heléna bevallotta, ebben őt nagyon segítik a barátai, mindig voltak olyan emberek körülötte, akik a földön tudták tartani, mielőtt még elszállt volna.
Az énekesnő kávéja lassan fogy, miközben elérkezünk életének most következő állomásához: pár nap múlva indul Ausztráliába három és fél hónapra, ahova a nővére hívta meg. (Két testvére van, Theofil, aki – szó szerint – szintén zenész, és Eliána, aki még sportolóként került ki Ausztráliába.) Heléna úgy gondolta, az egyetem utolsó féléve előtt ez most jó lehetőség arra, hogy elvonuljon, szellemileg és lelkileg olyan alapokat fektessen le az életében, amelyek hosszú távon sokat jelenthetnek majd a számára. Ausztráliát egy olyan közegnek tartja, ahonnan már néhány hét után is feltöltődve lehet hazaérkezni, mert ott az emberek sokkal pozitívabbak, mint itthon. Úgy érzi, az előtte álló pár hónap bőven elég lesz arra, hogy valami olyan tüzet is kapjon ott, amire jelenleg nagy szüksége lenne itthon:
– Küldetéstudatot érzek arra, hogy valamit hazahozzak onnan, ami segíthet a változásban. Nagyon jó folyamatok indultak el ugyanis itthon az elmúlt idôszakban.
Példaként a „Felházat” említi, ahol egymás után egyre több egyetemista tér meg, s egyúttal változik meg az életük, illetve a különböző felekezeti háttérből érkező fiatalok egymásra találnak. Ebből a csodából nem szeretne kimaradni, sőt úgy érzi, Isten arra hívja őt, hogy részese legyen: – Szeretném, ha mindez, az éneklés, a lemezem, a „Felházban” tapasztaltak és az érzelmi életem mind letisztulnának bennem, mire hazaérkezem.
Míg Heléna mesél, Polgár Ágnes kisfia, aki végig csendben játszott, váratlanul megszakítja az interjút egy mondattal: „Anya, szeretlek!” Heléna erre a kis közjátékra bájosan elérzékenyül, és mi kihasználva a lehetőséget rákérdezünk, hogyan áll a szerelemmel. Megtudjuk:
a szíve már foglalt, és hogy Isten vezetése nélkül nem menne férjhez. Mert látja, hogy bizony nagyon sok család nem úgy működik, ahogy Isten eltervezte:
– Viszont a rossz példák erôsen ösztönöznek, hogy én jó feleség, jó anya legyek, s majd olyan családom legyen, ami rácáfol a rossz tapasztalatokra. Ebben kérem is Isten vezetését.

A beszélgetés végén Heléna elújságolja nekünk, hogy milyen nagy ajándékot kapott a lemezbemutató koncertje végén László Viktortól, az „Ez az a nap!” vezetőjétől: – 2017-ben, én is énekelhetek majd a Papp László Sportarénában több ezer ember előtt. Ez nagy megtiszteltetés, de óriási felelősség is.
Mi, italunkból az utolsó kortyokat is felhörpintve, Helénának sok erőt, áldást kívánunk az előtte álló évekhez, az úthoz, amelyet Isten a számára eltervezett. S biztosítjuk őt, hogy már várjuk a következő koncertjét, amit az első sorból szeretnénk élvezni, hogy utána újra írhassunk róla.

Durkó Heléna hivatalos oldala:
www.facebook.com/durkohelena

Lemezrendelés: http://ezazanap.hu/termek/durko-helena-lathatatlan
A lemez elérhető iTunes-on és Spotify-on is.